moodle/lang/hu/help/wiki.html

133 lines
9.9 KiB
HTML

<p align="center"><b>S&uacute;g&oacute; wiki form&aacute;j&uacute; oldalak k&eacute;sz&iacute;t&eacute;s&eacute;hez</b></p>
<p>
A wiki form&aacute;j&uacute; oldalakkal egyszer&#369; sz&ouml;veget eg&eacute;sz&iacute;thet&uuml;nk ki intuit&iacute;v, emberi olvas&aacute;sra alkalmas form&aacute;z&aacute;ssal, mely megjelen&iacute;t&eacute;s sor&aacute;n XHTML alak&uacute;v&aacute; v&aacute;ltozik. Ennek el&#337;nye, hogy nem kell megtanulni a HTML-t ahhoz, hogy &ouml;sszetettebb eredm&eacute;nyeket &eacute;rj&uuml;nk el, mik&ouml;zben a meg&iacute;rt sz&ouml;veg <em>j&oacute;l olvashat&oacute;</em> m&eacute;g k&ouml;zvetlen&uuml;l az <em>&aacute;talak&iacute;t&aacute;s el&#337;tt </em>is. &Iacute;gy val&oacute;s&aacute;gos alternat&iacute;v&aacute;hoz jutunk a Word HTML form&aacute;ban val&oacute; elment&eacute;s&eacute;vel szemben, mik&ouml;zben a forr&aacute;st on-line szerkeszthetj&uuml;k.
</p>
<p>Alapvet&#337;en egyszer&#369; sz&ouml;veget kell be&iacute;rnunk. L&eacute;tezik egy sor <em>speci&aacute;lis</em> karakter, amelyek besz&uacute;r&aacute;s&aacute;val form&aacute;z&aacute;st alkalmazhatunk.</p>
<h3>Bekezd&eacute;sek form&aacute;z&aacute;sa</h3>
<p>
A bekezd&eacute;seket egym&aacute;st&oacute;l legal&aacute;bb egy &uuml;res sor v&aacute;lasztja el. Egy bekezd&eacute;s speci&aacute;lis form&aacute;z&aacute;s&aacute;hoz az al&aacute;bbi karakterek valamelyik&eacute;t kell besz&uacute;rni a bekezd&eacute;s els&#337; sor&aacute;nak els&#337; karakter&eacute;hez egy sz&oacute;k&ouml;zzel...
</p>
<table>
<tr><th>Karakter</th><th>Bekezd&eacute;s jellege</th></tr>
<tr><td>Nincs karakter</td><td>Szok&aacute;sos bekezd&eacute;s</td></tr>
<tr><td>></td><td>Id&eacute;zet</td></tr>
<tr><td>Sz&oacute;k&ouml;z</td><td>El&#337;reform&aacute;zott (egyes sort&aacute;v&uacute;) sz&ouml;veg</td></tr>
<tr><td>%</td><td>Az el&#337;reform&aacute;zott <em>&eacute;s a </em> wiki form&aacute;z&aacute;s&uacute; sz&ouml;veg figyelmen k&iacute;v&uuml;l hagyva</td></tr>
<tr><td>!#</td><td>C&iacute;msor - ahol a # 1-6 k&ouml;z&ouml;tt lehet, az 1-es c&iacute;msor a legnagyobb</td></tr>
<tr><td>Q.</td><td>K&eacute;rd&eacute;s - a st&iacute;lussal kapcsolatos inform&aacute;ci&oacute;val a bekezd&eacute;s eg&eacute;sz&uuml;l ki a k&eacute;rd&eacute;s/v&aacute;lasz megjelen&iacute;t&eacute;s&eacute;nek jav&iacute;t&aacute;s&aacute;hoz (t&eacute;m&aacute;n bel&uuml;l)</td></tr>
<tr><td>A.</td><td>V&aacute;lasz - mint fent, csak v&aacute;lasz</td></tr>
</table>
<h3>Felsorol&aacute;s form&aacute;z&aacute;sa</h3>
<p>Egyszer&#369; felsorol&aacute;sokat k&ouml;nnyen hozhatunk l&eacute;tre &uacute;gy, hogy a felsorol&aacute;s minden sor&aacute;nak elej&eacute;n speci&aacute;lis karaktert haszn&aacute;lunk, melyet sz&oacute;k&ouml;z k&ouml;vet. A felsorol&aacute;st &uuml;res sor z&aacute;rja. A list&aacute;k szabadon egym&aacute;sba &aacute;gyazhat&oacute;k - az egym&aacute;sba &aacute;gyazott felsorol&aacute;sok pedig m&oacute;dosulhatnak t&iacute;pus szerint. A kell&#337; hat&aacute;s &eacute;rdek&eacute;ben a meghat&aacute;roz&aacute;sok &eacute;s a sz&ouml;vegt&iacute;pusok szabadon vegy&iacute;thet&#337;k. A speci&aacute;lis karakterek a k&ouml;vetkez&#337;k...</p>
<table>
<tr><th>Karakter</th><th>Felsorol&aacute;s elem&eacute;nek t&iacute;pusa</th></tr>
<tr><td>*</td><td>Rendezetlen lista (pontokba szedve)</td></tr>
<tr><td>#</td><td>Rendezett lista (1, 2, 3 stb.)</td></tr>
<tr><td>:</td><td>Meghat&aacute;roz&aacute;sok felsorol&aacute;sa, meghat&aacute;roz&aacute;s</td></tr>
<tr><td>;</td><td>Meghat&aacute;roz&aacute;sok felsorol&aacute;sa, sz&ouml;veg</td></tr>
</table>
<p>P&eacute;lda egym&aacute;sba &aacute;gyazott felsorol&aacute;sokra:</p>
<p><pre>
* Els&#337; pont
* M&aacute;sodik pont
## 1. be&aacute;gyazott sor
## be&aacute;gyazott sor 2
* Harmadik pont
</pre></p>
<p>Eredm&eacute;nye:
<ul><li>Els&#337; pont</li>
<li>M&aacute;sodik pont</li>
<ol><li>be&aacute;gyazott sor 1</li>
<li>2. be&aacute;gyazott sor </li></ol>
<li>Harmadik pont
</ul></p>
<h3>Soron bel&uuml;li form&aacute;z&aacute;s</h3>
<p>Soron bel&uuml;li form&aacute;z&aacute;ssal egy sor egy r&eacute;sz&eacute;t jel&ouml;lhetj&uuml;k ki valamilyen form&aacute;z&aacute;s sz&aacute;m&aacute;ra. A speci&aacute;lis karakterek a sorban b&aacute;rhol megjelenhetnek, de a form&aacute;z&aacute;s nem terjedhet ki t&ouml;bb sorra. A k&oacute;dok a k&ouml;vetkez&#337;k...</p>
<table>
<tr><th>P&eacute;lda</th><th>P&eacute;lda</th><th>Form&aacute;z&aacute;s</th></tr>
<tr><td>*hello, vil&aacute;g*</td><td><strong>hello, vil&aacute;g</strong></td><td>Vastag</td></tr>
<tr><td>/hello, vil&aacute;g/</td><td><em>hello, vil&aacute;g</em></td><td>D&#337;lt</td></tr>
<tr><td>+hello, vil&aacute;g+</td><td><ins>hello, vil&aacute;g</ins></td><td>Besz&uacute;rt sz&ouml;veg</td></tr>
<tr><td>-hello, vil&aacute;g-</td><td><del>hello, vil&aacute;g</del></td><td>T&ouml;r&ouml;lt vagy &aacute;th&uacute;zott</td></tr>
<tr><td>hello ~vil&aacute;g~</td><td>hello <sub>vil&aacute;g</sub></td><td>Als&oacute; index</td></tr>
<tr><td>hello ^vil&aacute;g^</td><td>hello <sup>vil&aacute;g</sup></td><td>Fels&#337; index</td></tr>
<tr><td>"hello, vil&aacute;g"</td><td>&ldquo;hello, vil&aacute;g&rdquo;</td><td>Id&eacute;zet</td></tr>
<tr><td>%hello, vil&aacute;g%</td><td><code>hello, vil&aacute;g</code></td><td>K&oacute;d vagy nem proporcion&aacute;lis</td></tr>
<tr><td>@hello, vil&aacute;g@</td><td><cite>hello, vil&aacute;g</cite></td><td>Id&eacute;zet</td></tr>
</table>
<h3>R&ouml;vid&iacute;t&eacute;s</h3>
<p>A r&ouml;vid&iacute;t&eacute;s jel&ouml;l&eacute;se nagybet&#369;s &iacute;r&aacute;sm&oacute;d, melyet z&aacute;r&oacute;jelben k&ouml;vet a meghat&aacute;roz&aacute;s. A r&ouml;vid&iacute;t&eacute;s &eacute;s a z&aacute;r&oacute;jel k&ouml;z&ouml;tt nincs sz&oacute;k&ouml;z. P&eacute;lda...</p>
<p>HTML (Hypertext Markup Language) <br /> <acronym title="Hypertext Markup Language">HTML</acronym></p>
<h3>Ugr&oacute;pontok</h3>
<p>A hivatkoz&aacute;sokat a sz&ouml;vegbe besz&uacute;rjuk, majd (sz&oacute;k&ouml;z n&eacute;lk&uuml;l) ut&aacute;na &iacute;rjuk a megjelen&iacute;tend&#337; sz&ouml;veget. P&eacute;lda: A </em>http://www.google.com/(Keres&eacute;s)</em> &aacute;talak&iacute;t&aacute;s ut&aacute;n:
<a href="http://www.google.com/">Keres&eacute;s</a>.</p>
<p>Ugyan&iacute;gy &eacute;rhet&#337;k el a levelez&eacute;si hivatkoz&aacute;sok, pl.</p>
<p>senki@pelda.com(Felhaszn&aacute;l&oacute;) &aacute;talak&iacute;tva
<a href="mailto:nobody@example.com">Felhaszn&aacute;l&oacute;</a>.</p>
<h3>A Moodle moduljaira val&oacute; hivatkoz&aacute;sok</h3>
<p>Ha ismerj&uuml;k a Moodle azonos&iacute;t&oacute;sz&aacute;mot (ez a modulc&iacute;m alj&aacute;n l&aacute;that&oacute; ?id=nn alakban) &eacute;s a modul nev&eacute;t, akkor k&ouml;zvetlen&uuml;l kapcsol&oacute;dhatunk az adott forr&aacute;sra az al&aacute;bbi szab&aacute;ly alkalmaz&aacute;s&aacute;val:</p>
<p>ModuleName:nn(Le&iacute;r&aacute;s sz&ouml;vege)</p>
<p>pl., <em>forr&aacute;s:36(&Uacute;j oldalam)</em> <em>f&oacute;rum:10(Ugr&oacute;pont a f&oacute;rumhoz)</em></p>
<h3>A Moodle k&eacute;pes hivatkoz&aacute;sai</h3>
<p>Wiki-oldalakon elhelyezhet&uuml;nk soron bel&uuml;li k&eacute;pet is. Ehhez t&ouml;lts&uuml;k f&ouml;l a k&eacute;pet &eacute;s jegyezz&uuml;k meg a felt&ouml;lt&eacute;s szerinti &uacute;tvonal&aacute;t. A szintaxisa:</p>
<p>/<em>..&uacute;tvonal az ..&aacute;llom&aacute;nyhoz</em>(alternat&iacute;v sz&ouml;veg)</p>
<p>p&eacute;ld&aacute;ul, /mypics/graphic.jpg(Szem&eacute;lyzetr&#337;l k&eacute;sz&uuml;lt k&eacute;p)</p>
<h3>A Moodle &aacute;llom&aacute;nyaira val&oacute; hivatkoz&aacute;sok</h3>
<p>A fenti k&eacute;phivatkoz&aacute;sokhoz hasonl&oacute;an (l. fent) ezzel a funkci&oacute;val kor&aacute;bban felt&ouml;lt&ouml;tt, wiki-oldalra sz&aacute;nt &aacute;llom&aacute;nyokra hivatkozhatunk. A szintaxis:</p>
<p><b>&aacute;llom&aacute;ny:</b><em>..&uacute;tvonal</em>(hivatkoz&aacute;si sz&ouml;veg)</p>
<p>p&eacute;ld&aacute;ul, &aacute;llom&aacute;ny:/pdfs/moodle.pdf(T&aacute;j&eacute;koztat&oacute; a Moodle-r&oacute;l)</p>
<h3>Automatikus &uacute;jraform&aacute;z&aacute;s</h3>
<p>Sz&aacute;mos &aacute;ltal&aacute;nosan haszn&aacute;lt funkci&oacute; automatikusan XHTML-beli megfelel&#337;j&eacute;v&eacute; alakul &aacute;t. A f&#337;bb t&iacute;pusok a k&ouml;vetkez&#337;k...</p>
<ul>
<li>A HTTP-hivatkoz&aacute;sok akt&iacute;v hivatkoz&aacute;sokk&aacute; alakulnak &aacute;t <li> ..., (R), (TM), (C), 1/4, 1/2, 3/4 mind &aacute;talakul a helyes karakterr&eacute; <li> sz&aacute;mjegy x sz&aacute;mjegy &aacute;talakul a megfelel&#337; szorz&aacute;si szimb&oacute;lumm&aacute; <li>A legal&aacute;bb n&eacute;gy k&ouml;t&#337;jellel kezd&#337;d&#337; sorb&oacute;l v&iacute;zszintes vonal lesz
</ul>
<h3>Helyes&iacute;r&aacute;s-ellen&#337;rz&#337; (k&iacute;s&eacute;rleti)</h3>
<p>A wiki-form&aacute;z&oacute; &aacute;tkapcsolhat&oacute; helyes&iacute;r&aacute;s-ellen&#337;rz&#337; &uuml;zemm&oacute;dba. Sz&uacute;rjuk be az al&aacute;bbiakat egy k&uuml;l&ouml;n sorba a sz&ouml;vegbe. Ezt k&ouml;vet&#337;en mindent ellen&#337;riz a rendszer... <pre>
!SPELL:language_code:language_variant
Pl.:
!SPELL:en:british
!SPELL:sp
</pre>
<p>a "language_code" [nyelvi k&oacute;d] a megfelel&#337; alakban &iacute;rand&oacute; be (pl. EN, FR stb.), a "language_variant" [nyelvi v&aacute;ltozat] (a kett&#337;sponttal egy&uuml;tt) opcion&aacute;lis, &eacute;s az EN nyelvi k&oacute;d eset&eacute;n lehet ak&aacute;r "american", ak&aacute;r "british", ak&aacute;r "canadian".</p>
<p>Az ismeretlen szavak kijel&ouml;lve jelennek meg, a sz&oacute; f&ouml;l&eacute; helyezett eg&eacute;rrel javaslatokat kapunk.</p>
<p><em>MEGJEGYZ&Eacute;S: a helyes&iacute;r&aacute;st a <strong>pspell</strong> k&ouml;nyvt&aacute;rak alapj&aacute;n v&eacute;gzi a rendszer. Ezeknek &eacute;s a sz&uuml;ks&eacute;ges sz&oacute;t&aacute;rnak a m&#369;k&ouml;d&eacute;shez a szerver&uuml;nk&ouml;n kell lenni. Az ellen&#337;rz&eacute;s Windows platformon nincs t&aacute;mogatva.
</em></p>